2009 november 20. let the night lamp burn my son

..eltemettük.. nem találok szavakat- örökre belém égett az a pár óra / más érintettként részt venni 1 temetésen és nemcsak a család iránti tisztességből elmenni és kívülről tűnődve figyelni ahogy a koporsónál zokog pár ember- nem értettem igazán sohasem.. próbáltam visszatartani, de néhány szó onnan mélyről és elködösült minden.. 2 mondat oda vissza játszódik a fejemben- hihetetlenül hálás vagyok értük de mintha megölnének minden egyes ismétléssel.. szinte senkit nem ismertem és mégis mindenki ugyanazért volt ott- elbúcsúzni attól aki azt hittem csak hozzánk állhat közel.. szép idő volt.. mintha mosolygott volna és ezzel köszönte volna meg hogy ennyien eljöttetek.. ennél csak jobb és tisztább helyre kerülhetett.. nem sietek de majd találkozunk...

XX.

csak a 20éveseké a világ.. már az enyém is pár hónapra :D / köszönöm mindenkinek az üdvözléseket, jó kívánságot, akácmézes pálinkát, plüssbevonatú kacéran csörgő izét :P, ingatag habbal rendelkező tortát és a görbe Zsolnay-szobros estét -nem felejtős!!! ... egyre inkább úgy érzem, hogy a helyemre kerülök- minden téren, és ez megnyugtató, bár valószínű, h a magne b6 hatása de élvezem, h nem tudok parázni annyira az előttem tornyosuló szado-mazó szerű vizsgaidőszakon.. maradjon is így _ emellett erős arcpírral kérek bocsánatot mindenkitől aki köszöntött a születésnapomon és én természtesen elfelejtem az övét- ez minden csak nem személyes/ csak véges az agykapacitásom e téren- Én kérek elnézést vagy mi :P szép napokat.. believe

?!?!? Cica papa

..kerestem 1 képet amiről Ő jut az eszembe és nem tudnám megmondani miért de ez nekem Ő- ez a pipacs is megnyugtat és ... van amit szavakkal nem lehet- ez soha nemis lesz lehetséges akárhány könyvet olvas ki az ember / mintahogy ezt azt érzést sem lehet azthiszem - sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, h vmely történéstől kiszakadt belőlünk valami és amikor ez tényleg megtörténik az elég meghatározhatatlanul hat.. egy pofoncsapás tőle, azzal a bizonyos fehér kesztyűvel.. (kieg. 2 nap múlva + írtam is, de az csak az övé..)

...a kérdőjel nem fejez ki semmit, csak azt h értetlenül és lemondással vegyes elkeseredéssel állok amögött, ami történt.. most nem bocsátkoznék bő lére eresztett mondandóval, nem tartanám helyén valónak, bár oldalakon keresztül jönnének a gondolatok_jobb ha nem jönnek..

-viszont feltenném a kérdést, mért kell elmennie annak, akire annyiaknak szüksége van és akinek még rengeteg ideje lenne itt köztünk.. pont amikor egyenesbe jöttek a dolgok.. azért, hogy így sokkal jobban fájjon mint 3-4 éve?!?! ..a sors közelebb enged valakit aztán elemi erővel kiszakítja a kezedből, közben egy feldolgozhatatlan képet égetve a koponyád falára..

..a hitem túl mélyen gyökerezik ahoz, hogy maradandó csorba essen rajta emiatt, de azt nem tagadom, hogy egyre több vaskos kérdőjel sorakozik a belsőm 1 gondosan elrejtett szegletében és minden tapasztalatomra szükség van ahoz, h ne törjenek felszínre..

bár nem ismertelek annyira mint szerettelek volna és mint ahogy egy unokának illene és nem tudtam kimutatni, hogy igenis fontos vagy- mikorra azzá váltál már nem lehetett, de hiányozni fogsz- nemis tudod mennyire.. sajnálom!!! - nyugodj békében Papa

!!!