..eltemettük.. nem találok szavakat- örökre belém égett az a pár óra / más érintettként részt venni 1 temetésen és nemcsak a család iránti tisztességből elmenni és kívülről tűnődve figyelni ahogy a koporsónál zokog pár ember- nem értettem igazán sohasem.. próbáltam visszatartani, de néhány szó onnan mélyről és elködösült minden.. 2 mondat oda vissza játszódik a fejemben- hihetetlenül hálás vagyok értük de mintha megölnének minden egyes ismétléssel.. szinte senkit nem ismertem és mégis mindenki ugyanazért volt ott- elbúcsúzni attól aki azt hittem csak hozzánk állhat közel.. szép idő volt.. mintha mosolygott volna és ezzel köszönte volna meg hogy ennyien eljöttetek.. ennél csak jobb és tisztább helyre kerülhetett.. nem sietek de majd találkozunk...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.