...holnap vége a fizioterápiás gyaknak /záróakkordként megkaptam Gábor betegeit, uh legalább nem fogok unatkozni... meló után leutazgatok Pécsre, h véglegesen lezárjam ezt a fura nyarat- (indul a reki, startol a TTK)...nehéz rá jó jelzőt találni..egyfelől magányos és túlhajszolt, másfelől viszont a lassan végleg felnőtté válásom elég méretes mérföldköve, úgyhogy a mostani fesztelen hangulatomban nem vagyok hajlandó negatív összképet vonni róla, hisz elég nagy butaság is lenne..Tücsökkel végre rendben vagyunk így nyár végére- jó volt kicsit több időt 1ütt tölteni- bár elég sohasem lesz, ez biztos, de legnagyobb örömömre ez így van rendjén...
és lelkileg most a jéghegy csúcsa, ami a legjobban kellett, hogy ezzel a pár idiótával 1ütt tölthettem másfél napot, úgy- sőt talán még olyanabbul mint régen...barátnők, üres lakás, mérsékelt vörösbor, mértéktelen és artikulálatlan röhögés, olcsó gyros, vmi Ruzsa Magdi esőben és a számomra leírhatatlan hangulat...a reggeli mesenézés hatan az ágyból :D ...és minden más amiért az a sok szarság olyan szarul esett ezen a nyáron (csak 1 ember tudja igazán mennyire) , de már rohadtul nem érdekel- épültem belőle- talán erősebb is lettem, bár kissé mindenképpen fásultabb, de ez bizonyára az idő múlásának kellemetlen mellékzöngéje...úgy érzem visszakaptam őket és ebből nem akarok tágítani- bármerre is sodor az élet minket_ mindent összevetve méltó zárónapja volt ennek a mondjuk úgy- stratégiai szempontból hasznos nyárnak...egy szívmelengető színfolt ide a végére...a következő nyártól már mindenbizonnyal minden más lesz- kezdődik az élet... believe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.