lÉLEKhelyzetkÉP_jóslaT

...még 7 nap és vége ennek az iszonyatosan jó étrelemben tömény zuhatagnak, amit szabadjára engedtem pár hete...az arcom minden pillanatban más érzelmet tükröz, de belül egy elégdetett ember ül egy kényelmes fotelben a ropogó kandallótűz előtt és karba tett kézzel, minden tagját ellazítva pörget ezernyi emléket maga előtt és egy halványan a szája szegletében megbúvó mosollyal nyugtázza a lelki szemei által vizualizált képet....a ténykedést, a hasznos perceket, a már belsővé vált társaságot és egy semmihez sem hasonlítható mosolyt és az éveket gyengéden magába sűrítő pillantást, amely minden haragot és negatív érzelmet száműz egy jólesően távoli vidékre...érdemes újra és újra felnyitni a szemhéjaim és álmosan rácsodálkozni a minden nap egy kis újat adó világra...érdemes élni_így akár örökké... (egy, most még valahol a tudatalattiban lavírozó megérzéssel azzal kapcsolatban, hogy a 7 nap elteltével a realitás szilánkjai fogják elnyűni a még ma is gyermeki rácsodálkozást...) FF